A Szatmár megyei csecsemőhalandóság magasabb az országos átlagnál

A Mentsétek meg a gyerekeket szervezet 2018-as adatai szerint az észak-nyugati régióban a csecsemőhalandóság magasabb az országos átlagnál: míg régiónkban 1000 élve születésre 7,3 csecsemőkori elhalálozás jut, addig az országos átlag csupán 6,5.

A legnagyobb arányt a szomszédos Szilágy megyében jegyzik, ahol ez a szám 11,5, a második helyet pedig Szatmár megye mondhatja magáénak, ahol 7,5 haláleset jut 1000 élve születésre. Máramarosban 7,4, Biharban 7,2, Beszterce-Naszódban 6,8, Kolozs megyében pedig 6 halálesetet jegyeznek 1000 születéshez viszonyítva - közölte nemrégiben a szervezet.

A csecsemőhalálozás egyik legfőbb oka a koraszületés, az idő előtt érkező apróságok ugyanis számos idegrendszeri és fizikai nehézséggel küzdenek, és gyakorta egyszerűen túlságosan fejletlenek az életben maradáshoz. Épp ezért a Mentsétek meg a gyermekeket az észak-nyugati régió városaiba, Nagyváradra, Beszterébe, Kolozsvárra, Nagybányára, Zilahra és Szatmárnémetibe összesen 315 685 euró értékben 43 olyan létfontosságú felszerelést juttatott el, melyek megnövelik a koraszülött babák túlélési esélyeit.

A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház neonatológiai osztályának vezető orvosa, dr. Luczky Zita egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, hogy évente kb. 1800 gyerek születik az intézmény falai között, ennek 10 százaléka sajnos idő előtt. Mint dr. Luczky magyarázta, a koraszüléses esetek száma hullámszerűen nő és csökken. Vannak hónapok, amikor egymást érik az ilyen esetek, máskor pedig hetekig nem fordul elő idő előtti születés. Az egyre modernebb felszerelésnek köszönhetően szerencsére a legtöbb koraszülött babának tudják biztosítani a megfelelő ellátást, így komoly esélyük van a túlélésre; a Nagyváradon található, magasabb besorolásnak örvendő neonatológiai osztályra csak azok az újszülöttek kerülnek át, akik 1500 grammnál kisebb súllyal jönnek a világra.

A koraszülés megelőzésében kulcsfontosságú szerepe van a rendszeres orvosi vizsgálatoknak. Romániában azonban főleg a rurális környezetben tapasztalható mélyszegénység és a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt sok kismama úgy hordja ki a csecsemőt, hogy orvossal egyszer sem találkozott a kilenc hónap alatt. Ha nem ez lenne a szomorú valóság, akkor a különféle betegségek és rendellenességek időben kiderülhetnének és csökkenthető lenne a leginkább a koraszülötteket érintő gyermekhalandóság aránya.